2022 - Nagylevelű hárs (Tylia plathyphylos)

Az alábbi tanulmány az Erdészeti Lapok 2022. évi decemberi lapszámában jelent meg, amely az Erdészeti Lapok digitális archívumában érhető el.

Dr. Bak Miklós¹, Dr. Börcsök Zoltán²

¹SOE-FMK, Faipari és Műszaki Intézet

²SOE-FMK, Faépítészeti Intézet

A nagylevelű hárs faanyagának jellemzői és felhasználhatóságuk

A három őshonos hársfaj faanyaga mikroszkóposan és makroszkóposan nehezen különíthető el, műszaki tulajdonságaik is csak kis mértékben különböznek. Faipari jelentőségük manapság kicsi, de a kedvező megmunkálási jellemzők és felhasználási lehetőségek, valamint a kiváló növekedési mutatók miatt a nagylevelű hárs fokozottabb telepítése és fájának szélesebb körű felhasználása indokolt lenne.

A fatest mikroszkópos jellemzői

A vékonyfalú, rövid libriform rostokba és rosttracheidákba ágyazva mikroszkóp alatt megfigyelhetjük a szórtan elhelyezkedő edényeket, a keskeny bélsugarakat, és az alig észrevehető faparenchimákat (hosszparenchimákat). Az edények nagy része (~ 90%) 2-10 tagú csoportokba tömörül, átmérőjük (átlag 60 mm) a késői pászta felé haladva kissé csökken.

Az edénytagok közti áttörés teljes, jellemző a sejtfalaik spirális vastagodása. Az évgyűrűhatárokon a farostok sugárirányban 1-2 összenyomott sorban rendeződnek, így az évgyűrűhatárt élessé teszik. Bélsugarai néhány sejtsor szélesek (2-4), ám gyakran akár 30-50 sejtsor magasak és az évgyűrűhatáron kiszélesednek. Fájában kevés apotracheális (szórt), magányos faparenchima található. Gyakori bennük a barna mézgaanyag. A rostok (libriformrostok és rosttracheidák) finomak, vékonyfalúak és nagymennyiségűek.

Makroszkópos jellemzői

Fája nagyon hasonlít a nyírfához, de annál könnyebb. Színes geszt nélküli, szórtlikacsú fafaj, finom edényei egyenletes eloszlásban figyelhetők meg az évgyűrűn belül, a két pászta nem különül el egymástól. Fája színes geszt nélküli, a világos fatest fehéres-sárga színű, gyakran vöröses-barnás árnyalattal. Az évgyűrűhatár enyhén hullámos, nem határozott, de jól látható fehéres, sárgás színű vonal jelzi. Bélsugarai nagyítóval jól láthatók,  keskenyek, viszonylag magasak, így a sötétebb bélsugártükrök a sugármetszeten elérik az 1-1,2 mm magasságot. Tilliszesedés nem figyelhető meg, tehát az edények nyitottak.

Kérge a fiatal törzsön sima és szürkésbarna, paraszemölcsökkel borított (3. ábra), idős korban hálószerűen repedezik. A kéreg keresztmetszetére jellemző a vastag háncsrész és a háncskötegek hosszúkás háromszög, lángnyelv formája.  Ez a jellegzetesség valamennyi hársfajra jellemző.

Fahibák, károsodások, tartósság

Viszonylag kevés fahibát mutat, idősebb korban a barna álgesztesedés és fagyrepedés (fagyléc) fordul elő. Fatestének jelentős hibáit, elváltozásait a mechanikai sérülések okozzák. Az erdőben növekedő hársaknál rendkívül gyakori a fiatalabb, 10-20 éves törzsek kéreghántása a gímszarvas által, idősebb korban pedig a nevelővágások és a közelítés által okozott mechanikai sérülések. Az ilyen sebzések nagyméretű fatest-elszíneződéseket, kéregbenövéseket, gyakran korhadást eredményeznek.

A hársakon megfigyelhető farontó gombák (pl. Meripilus giganteus) fellépése a mechanikai sérülésekhez kapcsolódik. A faanyag ellenálló képessége a biotikus károsítókkal szemben igen csekély, így a belőle készült belsőtéri tárgyakat megtámadhatják az álszúk (pl. Anobium punctatum), valamint változó nedvesség esetén a különböző gombafajok (pl. Serpula lacrimans, Coniophora puteana).

A nagylevelű hárs a kevésbé tartós, fülledékeny fafajok közé tartozik.

Tartóssága:

• szabadban (talajjal nem érintkezve):       kb. 20 év

• állandó nedvességben:                             kb. 20 év

• állandóan szárazon:                                 kb. 500 év

Kerülendő a hengeresfában való tartós tárolás. Hosszabb idejű tárolás esetén zöldes és kékes elszíneződések keletkezhetnek. A nyári hónapokban kitermelt fákra a farontó rovarok különösen veszélyesek. Legcélszerűbb a téli hónapokban kivágni és kéregben tárolni. A fülledés elkerülése érdekében a tárolási idő ne haladja meg a 6 hónapot.

Fizikai és mechanikai tulajdonságok

A nagylevelű hárs puha, alacsony sűrűségű, jó alaktartósságú és közepesen szilárd faanyaggal rendelkezik. Keménysége, nyíró- és hajlítószilárdsága kissé elmarad az ezüst hársétól, míg ütő-hajlítószilárdsága hasonló értéket mutat. Bár megjelenésében nagyon hasonlít a nyírhez, alacsonyabb sűrűségének köszönhetően (nyír légszáraz sűrűsége 510-650-830 kg/m³) szilárdsági értékei jelentősen elmaradnak tőle.  Például a nyír keménysége bütü felületen 49 MPa, oldalfelületen 22 MPa, hajlítószilárdsága 76-147-155 MPa, nyomószilárdsága 38-51-100 MPa, nyírószilárdsága 12-14,5 MPa. Hő- és hangszigetelő képessége kitűnő. A nyomó igénybevételt jobban viseli, és zsugorodása kisebb mértékű rokonainál. A különbségek és eltérések nem jelentős mértéke miatt azonban a gyakorlat, felhasználás szempontjából nem tesz különbséget.

Sűrűség (kg/m³):

• abszolút szárazon:                                    320-490-560

• légszárazon (u=12%):                               350-530-600

• frissen döntve:                                           580-680-780

Pórustérfogat (%):                                                     68

Zsugorodás (%):

• hosszirányú:                                             0,3

• sugárirányú:                                              5,5

• húrirányú:                                                  9,1

• térfogati:                                                    14,9

Szilárdsági értékek (rostokkal párhuzamosan, MPa):

• nyomó:                                                     22-44-66

• hajlító:                                                      39-90-125

• húzó:                                                        23-85-145

• csavaró:                                                   12,6-15,0-17,0

• nyíró:                                                         4-4,5-6
• hasító:

húrirányú:                                                1,2

sugárirányú:                                            0,7

Ütő-hajlítószilárdság (J/cm²):                                   5-13

Keménység (Brinell, MPa):

• oldal:                                                        3-16-20

• bütü:                                                         27-38-47

Statikus hajlító rugalmassági modulus (MPa):         5800-7400-17200

Kémiai tulajdonságok

Elemi összetétel (%):

C:                                           49,4

O:                                           43,7

H és egyéb:                            6,9

Kémiai összetétel (%):

• cellulóz:                           43,2-54

• hemicellulózok:               25,7

• lignin:                               18,3-29,3

• gyanták, zsírok:                5-7

• extraktanyagok

(alkohol-benzolos kivonás): 2,7-3,6

• hamualkotók:                   0,5-1,5

pH-érték:                                            5,2

Megmunkálási sajátosságok

Az elmúlt századokban a hársak háncsa igen becses alapanyaga volt a kosár-, szőnyeg- és kötélfonásnak. Ezen kívül cipőt és ecsetet is készítettek belőle. E célra 20-60 éves fákat döntöttek ki, és a kérget 6-8 hétig áztatták meleg vízben. Ezután a héjkéregről leválaszthatóvá vált a jól fonható rostos háncsrész. Ez a tevékenység ma már szinte teljesen feledésbe merült.

A nagylevelű hárs mechanikai megmunkálása (felületkezelés, hámozás, gyalulás, marás, esztergályozás, faragás, stb.) a faanyag alacsony keménysége és szöveti homogenitása miatt igen kedvezően végezhető. Kiemelhető, hogy fája minden irányban kiválóan faragható, ezért már a középkorban a faszobrászat legnemesebb anyagai között tartották számon.

Gőzölés után jól hajlítható, hámozható, késelhető. Sajnos a gőzölés hatására igen gyakoriak a színbeli elváltozások (foltosodás), ezért inkább a főzés javasolt. Problémamentesen, gyorsan és jól szárítható. Repedésre, vetemedésre kevésbé hajlamos, s így jól ragasztható, lakkozható, viaszolható. UV-sugarak hatására besötétedik, ezért célszerű UV-védelemről gondoskodni a felületkezelésnél.

Felhasználási területek

A faszobrászat, faesztergályozás Európa-szerte igen keresett fafaja. Felhasználják a bútorgyártásban, furnér- és rétegelt lemezek készítésére. Öntőminták, facipők, ládák, rajztáblák gyártására is alkalmas, valamint fontos ceruzafa. Természetesen felhasználja a farost- és forgácslemezgyártás is. A papíriparban fagyapotként alkalmazható. Fiatal vesszőiből kosarakat fonnak, szenesített fája pedig kiváló rajzszén.

Felhasználják még fajátékok és különböző fatömegcikkek (pl. kefe- és ecsetnyelek, stb.), valamint hangszerkészítés (pl. zongora- és orgonaépítés) céljára is. Rövid élettartama miatt építési célra, alacsony fűtőértéke miatt tűzifának nem ideális.

A felsorolt széleskörű felhasználhatóság is jól érzékelteti, hogy a nagylevelű hárs a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemelne mind az erdőgazdálkodás, mind a fafeldolgozás részéről.