A Kuratórium

Az év fája mozgalom szervezésére, bonyolítására Kuratórium jött létre. A Kuratórium az adott Év fájának fajára minden előző év októberében tesz javaslatot. Tagjai a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának és Faipari Mérnöki Karának oktatói, illetve az Erdészeti Lapok főszerkesztője. A kuratórium jelenlegi összetétele az alábbi:

DR. BARTHA DÉNES egyetemi tanár, a kuratórium alapító elnöke (Év fája szavazás -választható fafajok kijelölése)

DR. KIRÁLY GERGELY egyetemi tanár (botanika)

DR. KONKOLY-GYURÓ ÉVA egyetemi tanár (kertészeti vonatkozások)

DR. FRANK NORBERT egyetemi docens (erdőművelési vonatkozások)

DR. LAKATOS FERENC egyetemi tanár (rovarok)

DR. TUBA KATALIN egyetemi docens (kórokozók, károkozók)

DR. KOVÁCS GÁBOR egyetemi docens (termőhelyi vonatkozások)

DR. BÖRCSÖK ZOLTÁN tudományos munkatárs (faanyagtudomány)

NAGY LÁSZLÓ főszerkesztő (Erdészeti Lapok cikksorozat, honlapszerkesztés)

A kuratórium munkájában korábban az alábbi személyek is részt vettek:

DR. BARNA TAMÁS szakértő (mag- és csemetetermesztés)

DR. CSÓKA GYÖRGY tudományos főmunkatárs (kártevők)

DR. KOLOSZÁR JÓZSEF egyetemi tanár (erdőművelés)

DR. MOLNÁR SÁNDOR egyetemi tanár (faanyagtudomány)

DR. SZABÓ ILONA egyetemi tanár (kórokozók)

SZMORAD FERENC tanszéki munkatárs (népszerüsítés)

DR. SZODFRIDT ISTVÁN egyetemi tanár (termőhelyi vonatkozások)

DR. VARGA FERENC egyetemi tanár (erdővédelem)

Szavazzon az ÉV FÁJA 2025-re!

Kérjük a nem vagyok robot pipát kattintsa le először és csak utána szavazzon!

Kecskefűz (Salix caprea)

Fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, ami nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben.

 

Korai juhar (Acer platanoides)

A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.

 

Rezgő nyár (Populus tremula)

Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újra erdősülésében. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek „rezegni”. Innen a szólás „reszket, mint a nyárfalevél”. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá.

 

Már szavaztam, tovább az oldalra >>