A mezei juhar botanikai jellemzése

A tudományos nemzetségnév Linnétől, 1753-ból származik, ám a juharokat már Ovidiusnál és Pliniusnál is acer latin köznéven találjuk, amely név kétséges, hogy összefügg a latin acer = éles, hegyes vagy a görög akrosz = csúcs szavakkal. Egyesek ezt a szót az indogermán ak- = hegyes tőre vezetik vissza, s vélhetően a korai juhar hegyes karéjai alapján ragadt a nemzetségre az acer név.

A juhar nemzetségnév szláv jövevényszó, már egy 1232-ből származó oklevélben olvashatjuk ihor írásképpel. A tudományos fajnév, a campestre a latin campus = mező szó melléknévi alakja, s a mezei tag arra utal, hogy e faj gyakran a síkvidékek, alacsonyabb régiók mezőkkel ölelt kisebb erdőfoltjaiban, facsoportjaiban, mezsgyéiben nő. A latin eredetű fajnév nemcsak a magyar fajnévben öltött testet, hanem sok európai nyelvben is. Így a német Feld-Ahorn, az angol Field maple, a francia Èrable champêtre mind erre utal. Korábban használták nálunk a fodor juhar, csipke juhar megnevezést is, amely előtagok a faanyag hullámos rostjai alapján ragadtak e fajra. Érdekesség, hogy az első magyar dendrológia szerzője, Grossinger János Keresztély 1797-ben még csak két juharfajt említ, az Acer majus alatt a hegyi juhart, míg az A. minus alatt a mezei és korai juhart egyaránt értette.

A teljes cikkanyag - amely az alábbi képkapcsolóra kattintva olvasható el és tölthető le - az Erdészeti Lapok 2014. februári lapszámában jelent meg.

februér

vissza a hírekhez