az Évek Fái

A mezei szil - Ulmus minor
2016

A mezei szilhez már a történelem előtti időkben is szorosan kötődött az ember. A legrégebben ültetett fafajaink között tartjuk számon. Matuzsálemkorú, roppant méretű egyedeit szent faként tisztelték, törvényeket hirdettek ki alattuk.

Kocsányos tölgy - Quercus robur
2015

A kocsányos tölgy a mitológia égi isteneinek szent fája volt, tekintélyes példányai alatt gyakran tartottak rituális szertartásokat. Nem véletlen, hogy Linné a ’Quercus robur’ latin nevet adta neki, hiszen a ’robur’ szilárdságot, keménységet jelent.

Mezei juhar - Acer campestre
2014

A mezei juhar a hazai juhar-fajok mindenhol jelenlévő szürke eminenciása, amely az éghajlati szélsőségeket, a klímaváltozást jól viselő fajként több figyelmet érdemel.

Házi berkenye - Sorbus domestica
2013

A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, vörös listánk veszélyeztetettség közelinek tünteti fel. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsök sorába tartozik, ugyanakkor tőlünk nyugatra több évtizede reneszánszát éli.

Zselnicemeggy - Padus avium
2012

A hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egyidőben virágzó fafaját, a zselnicemeggyet választotta 2012-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület. Az egész Európában elterjedt fafaj termését már a kőkorszaki ember fogyasztotta.

Tiszafa - Taxus baccata
2011

A hazai erdőtársulásokban leginkább érdekes színfoltként, elegyfaként előforduló, a kultúr környezetben azonban rendszeresen ültetett tiszafát választotta 2011-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület. Mérgező volta miatt régebben halálfának is n

Ezüst hárs - Tilia tomentosa
2010

Hajtásain, különösen a levélfonákon ezüstös csillagszőrök figyelhetők meg, különösen szeles időben már messziről felismerhető. Rendkívül életképes. Szabályos alakjával, dekoratív levelével a fásításokban is kedvelt. Értékes méhlegelő.

Mézgás éger - Alnus glutinosa
2009

Vizes élőhelyek fafaja, mely a folyó vizek melletti ligeterdőkben éppúgy jól érzi magát, mint a pangó vizes lápokban. Vörös színű fája vízben állva igen tartós, ezért már a rómaiak is szívesen alkalmazták építkezéseken.

Törékeny fűz - Salix fragilis
2008

A hűvös nyarú területek fűzfaja, a patak menti ligeterdők és a folyómenti puhafás ligeterdők jellemző elegyfaja. Vesszőit hagyományosan kosárfonásra használják. Puha tapintású, korán fakadó barkája ellenére a néphagyomány "halálfaként" is ismeri.

Szelídgesztenye - Castanea sativa
2007

Termése miatt régtől fogva termesztik, helyneveinkben is gyakran előfordul. Európa-szerte matuzsálemi korú, akár 2000 éves példányai is ismertek. Az elmúlt évtizedek fapusztulásai erősen érintették hazai állományait.

Magyar kőris - Fraxinus angustifolia vahl subsp. danubialis pouzar
2006

A "fehérfát", ahogy faanyaga alapján hívták, fájáért nagyra becsülték, számos földrajzi nevünkben előfordul. Többletvízzel rendelkező termőhelyeken érzi jól magát.

Közönséges boróka - Juniperus communis
2005

Kedvelt kerti dísznövény, mivel jól tűri a városi klímát. Bogyójából készült párlat kedvelt szeszesital, szárítva is és frissen is fűszerként használatos. A mesékben, mondákban a titkok, talányok növényeként ismert.

Fekete nyár - Populus nigra
2004

Elsősorban a sík vidékek fája, megfelelő növekedéséhez a talajvízből származó többletvíz szükséges. Nem csak a halál, de a feltámadás jelképe is.

Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
2003

Hegyvidéki, bükkös erdeink igen fontos elegyfafaja. Faipari hasznosítás szempontjából Európa első számú juharfájának tekinthetjük. A hangszergyártás az egyik legfontosabb felhasználási területe.

Molyhos tölgyek - Quercus pubescens AGG.
2002

A legmostohább területeken is őrzi a termőhelyet. A faj „molyhos” hajtásai a felserdült ifjú pelyhedző állához hasonlíthatóak. A tölgyek isteni fák, mítoszok főszereplői. A néphit az időjárás előrejelzésben és a termésbecslésben is rá hagyatkozik.

Bibircses nyír - Betula pendula
2001

Rendkívül fényigényes, pionír fafaj. A fa díszértékét karcsú, laza lombkoronaalakja, szép aranysárga őszi lombszíne és fehér kérge adja. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható fafaj. A megcsapolt nyírfakéreg jótékony hatásai évszázadok óta ismertek.

Barkócaberkenye - Sorbus torminalis
2000

Sajátos fölpattogzó kérgével, különös alakú levelével, bódító virágillatával, ehető, barna almácskáival, szép őszi lombszíneződésével a magyar erdők dekoratív vadgyümölcse.

Hegyi szil - Ulmus glabra
1999

A bükkösök fontos kísérő, tipikus árnytűrő fafaja. A hibamentes szilfa műszaki tulajdonságai megközelítik a nemes tölgyekét. Az alföldi csárdák elengedhetetlen tartozéka volt az árnyat adó szil. Lecsökkent állománya külön odafigyelést igényel.

Vadkörte - Pyrus pyraster
1998

Egyik leggyakoribb vadgyümölcsfánk, népies nevén vackor. Melegkedvelő, szárazságtűrő, a síkvidékek és dombvidékek jellemző fája. Törpehajtásai erős, barna tövisben végződnek. Termése igen fanyar, fontos vadtáplálék. Fája exkluzív termékek alapanyaga.

Kislevelű hárs - Tilia cordata
1997

Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek tipikus árnyéktűrő elegyfája. Virágai jól mézelnek, a belőlük készült tea pedig meghűlés, köhögés ellen hatásos szer. Kertépítészetünk egyik kedvelt fája, a városok szárazabb, szennyezett levegőjét is könnyen elviseli.

Madárcseresznye - Cerasus avium
1996

Télen a fénylő vörösesbarna, gyűrűsen elváló kérge, tavasszal bőséges virágzása, nyáron feketéspiros, madarak kedvelte termése, ősszel a sárgától a vörös minden árnyalatáig pompázó lomszíneződése méltán teszi a magyar erdők pompás díszévé.

2016

2016
A mezei szil - Ulmus minor 2016
2015
Kocsányos tölgy - Quercus robur 2015
2014
Mezei juhar - Acer campestre 2014
2013
Házi berkenye - Sorbus domestica 2013
2012
Zselnicemeggy - Padus avium 2012
2011
Tiszafa - Taxus baccata 2011
2010
Ezüst hárs - Tilia tomentosa 2010
2009
Mézgás éger - Alnus glutinosa 2009
2008
Törékeny fűz - Salix fragilis 2008
2007
Szelídgesztenye - Castanea sativa 2007
2006
Magyar kőris - Fraxinus angustifolia vahl subsp. danubialis pouzar 2006
2005
Közönséges boróka - Juniperus communis 2005
2004
Fekete nyár - Populus nigra 2004
2003
Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus 2003
2002
Molyhos tölgyek - Quercus pubescens AGG. 2002
2001
Bibircses nyír - Betula pendula 2001
2000
Barkócaberkenye - Sorbus torminalis 2000
1999
Hegyi szil - Ulmus glabra 1999
1998
Vadkörte - Pyrus pyraster 1998
1997
Kislevelű hárs - Tilia cordata 1997
1996
Madárcseresznye - Cerasus avium 1996

1996



Évek fái