Az idei év fáját is elültették az erdészek a Csónakázó-tónál

A sajmeggyből kinyerhető faanyagot nem sokra tartják, de a terméséből készített pálinkának vannak kedvelői. Ez is elhangzott április 25-én, amikor a Zalaerdő Zrt. képviseletében Rosta Gyula vezérigazgató, Dénes Sándor nagykanizsai polgármesterrel és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakmai látogatásra érkezett dolgozóit reprezentáló Bugán József vezérigazgatóval a Csónakázó-tónál kialakított időspirálba elültette a 2019-es év fájának választott sajmeggyet.
 

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fáját, így hívva fel a figyelmet egy-egy őshonos fafajra. Ezt a hagyományt „hozta le” a dél-zalai városba az egyesület helyi csoportja, mely a Csónakázó-tó melletti parkerdő szélén szervezi meg évről évre a Föld napjához is kapcsolódó faültetést. Az év fáinak csemetéit spirál alakban telepítik el, így született meg az időspirál.

– A sajmeggyet szakmai körökben az úgynevezett harmadrendű fák közé sorolják – magyarázta Rosta Gyula. – Nemes meggy- és cseresznyefajták kiváló alanya, gyönyörű virága van, de szerény mennyiségű és keserű termése, melyet türelmes pálinkakészítők hasznosítanak. Fájából megfelelő vastagság esetén pipa faragható.

A vezérigazgató után Dénes Sándor méltatta az év fája helyi hagyományának ápolását, s beszélt a klímavédelem, valamint a Földünk megóvásának fontosságáról is.

vissza a hírekhez
Szavazzon az ÉV FÁJA 2021-ra!

Kérjük a nem vagyok robot pipát kattintsa le először és csak utána szavazzon!

Lisztes berkenye (Sorbus aria)

Középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Erdőgazdasági jelentősége nincs, ezért visszaszorulóban van.

Fehér nyár (Populus alba)

Az alföldi területek tájkép-meghatározó fafaja, tág tűrőképessége folytán többféle élőhelyen megjelenik. Kiváló gyökérsarj-képzése következtében a változó klímában és a kiszárított termőhelyeken is helyben megtartható.

Kecskefűz (Salix caprea)

A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja, fatermetű egyedei azonban ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették, s ma is igyekeznek felverődő egyedeit visszaszorítani. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él.

Már szavaztam, tovább az oldalra >>