2019 - Sajmeggy - Prunus mahaleb

Az alábbi tanulmány az Erdészeti Lapok 2019. decemberi lapszámában jelent meg, mely a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le pdf. formátumban.

Dr. Bak Miklós¹, Dr. Börcsök Zoltán², Prof. dr. Németh Róbert¹

¹SOE-SKK, Faanyagtudományi Intézet

²SOE-SKK, Innovációs Központ

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett szavazáson 2019-ben a Magyarországon is őshonos sajmeggyet választották meg az év fájának. Ennek a kistermetű, dúsan elágazó fácskának faipari jelentősége elenyésző, de fáját ebben a rövid cikkben bemutatjuk.

Makroszkópos jellemzők

Fája közepes sűrűségű, 470 kg/m³ bázissűrűségű, 53% az átlagos élőnedves nettó nedvességtartalma. A kéreghányad 9,2%, valamivel sűrűbb, mint a fatest: 630 kg/m³ bázissűrűségű, 91% körüli átlagos élőnedves nettó nedvességtartalommal. A geszt és a szíjács jól elkülönül, a geszt világosbarna, a szíjács világos vöröses árnyalatú, a többi Prunus fajhoz hasonló.

Mikroszkópos jellemzők

A mikroszkópos jellemzők alapján rendszerint nem különíthető el más Prunus (pl. P. padus) fajtól. A likacsok (edények) eloszlása alapján gyűrűs- és szórt likacsú csoport közötti átmeneti csoportba tartozik: a likacsok eloszlása viszonylag egyenletes az évgyűrűn belül, de a tavaszi (korai) pászta elején a likacsok bizonyos mértékben nagyobbak és sűrűbbek, az évgyűrűhatáron kifejezetten jellemző, hogy a nagyobb edények egy jól szembetűnő, de szakadozott sorba rendeződnek.

A nyári (késői) pásztában sokszor kissé kisebb az edények átmérője és csökken a számuk is. Az edények az egész évgyűrűn belül részint elszórva helyezkednek el, részint kisebb, sugárirányú vagy gyakran ferde csoportban, sávokban vannak. Az edényáttörés teljes, a szélesebb edényekben finom spirális vastagodás látható. A geszt edényeiben sárgás gumilerakódás található.

Az alapállomány vastag falú rosttracheida, kevés farost is előfordulhat. Néhány határozottabb évgyűrűhatár szabad szemmel is látható, részint az edények méretében bekövetkező hirtelen méretváltozás miatt, valamint az évgyűrűhatáron található 1-3 sejtsornyi lapított, nagyon vastag falú rosttracheidának köszönhetően. Az edények és a rostok lefutása gyakran hullámos.

A bélsugarak egy sejtsor vagy 2–4(–7) sejtsor szélesek, 15–30 sejtnyi magasak. Az egysejtsoros bélsugarak négyzet alakú, vagy ritkábban álló sejtekből állnak. A több sejtsor széles bélsugarak részben heterogének: a széleken álló sejteket tartalmazhatnak, egyébként köbös, szögletes sejtekből állnak. A szélesebb bélsugarak kiszélesednek az évgyűrűhatáron.

Faparenchima sejtek részben elszórtan találhatók, részben pedig az edények körül egyesével vagy kisebb csoportokban, számuk összességében alacsony.

Felhasználás

A magok, a kéreg és a fatest is kumarint tartalmaz, mely jellegzetes, szénára emlékeztető illatot kölcsönöz a fának. Kemény, közepesen sűrű fája ritkán ér el nagy méretet, ezért leggyakrabban kisebb tárgyak előállítására használják. Készülhet belőle faragással vagy esztergályozással pipa, pipaszár (ezért nevezik pipaszár meggynek is), cigarettaszipka, tubákszelence, cigarettatartó, ékszer, sétapálca és -bot, igényes faragvány.